Martinus alapvető gondolatai szerint minden él. Szerveink, sejtjeink, molekuláink stb. élő lények, amelyek a mi szervezetünkben élnek, ugyanúgy, ahogy mi a Föld szervezetében élünk, amely viszont egy még nagyobb szervezet része, stb. Az univerzum tehát élő világokból áll a mikrokozmoszban és a makrokozmoszban – életként szerveződve az életben. Martinus elmagyarázza, hogy nagy felelősségünk van abban, hogy saját mikrokosmoszunkat, azaz testünket szeretetteljesen kezeljük. Még a legkisebb gondolat is döntő hatással van ezeknek a „legkisebbeknek” a jólétére. Lehet, hogy nagyon szeretetteljesek vagyunk az emberekkel és állatokkal a mi közép-kozmoszunkban, de tudatlanságunk miatt ugyanakkor zsarnokok lehetünk a saját mikrokosmoszunkban élő, tudatos élet iránt. A betegség a káros gondolatok, érzések és szokások hosszú távú hatásának kifejezése. A betegségek nagyon fájdalmasak lehetnek, de mindig eredményezik a nagyobb együttérzést az univerzum iránt, amely testünket alkotja. A szereteten alapuló életmód ezekben a belső élő világokban cserébe fényes sorsot és ragyogó egészséget teremt mind magunk, mind mikro lények számára.